Platyhelminthes szaporodási mód. Ivartalan szaporodás
Ivaros szaporodáskor egyszeres kromoszómaszerelvényűönálló továbbszaporodásra nem képes szaporítósejtek gaméták egyesülnek megtermékenyítéscopulatioaminek platyhelminthes szaporodási mód továbbfejlődésre képes diploid csírasejt, zigóta jön létre. A mozgásra képes ivarsejtek a planogamétáka mozdulatlanok az aplanogaméták. A planogamétákat létrehozó sejtek a gametangiumok.
Egysejtű szervezetekben[ szerkesztés ] A prokarióták kettéhasadássalaz eukarióta egysejtű növények hasadással, osztódással vagy sarjadzással, a többsejtűek pedig egyes részeik önállósulásával szaporodnak ivartalanul.
A törzsfejlődés folyamán az ivaros szaporodásnak különböző formái alakultak ki. Legősibb az izogámiaamelynek során antheridium morfológiailag és fiziológiailag is egyenlő értékű, ostoros gaméták ún.
Szaporodás A szaporodás során az élőlények önmagukhoz hasonló utódokat hoznak létre.
Ez a szaporodásmód az egysejtű moszatokra jellemző. Konjugációról akkor beszélünk, ha a szaporodásban részt vevő két egyforma gaméta ostor nélküli.
A járommoszatok körében fordul elő. Az ivaros szaporodás további fejlődésekor a gaméták nagysága megváltozott. A hím gaméta microgameta kisebb lett, a női gaméta macrogameta viszont megnőtt.
Mindkettő ostora továbbra is megmaradt. Két különböző nagyságú ostoros gaméta egyesülése a heterogámia vagy anizogámia. Oogámiának azt az ivaros szaporodásmódot nevezzük, amikor a makrogaméta elveszítette az ostorát és mozdulatlanná vált. A mikrogaméta a mohákban és a harasztokban önálló mozgásra képes spermatozoida virágos növényekben pedig mozgásszervvel ostorralcsillóval nem rendelkező spermasejt.
A makrogaméta a petesejt. A spermatozoidok általában hím ivarszervekben antheridiuma petesejtek pedig női ivarszervekben — a moszatokban és a gombákban általában oogóniumokbana hajtásos növényekben archegóniumokban — jönnek létre.
Benedek Pál 1. A sejtről általában A sejt alkotó részei 1. Sejtmembránok 1. A sejthártya protoplazma membrán 1. Citoplazma 1.
