Kétéltű paraziták. Idegenhonos kétéltű- és hüllőfajok


kétéltű paraziták

Bélférgek keserítették meg a bronzkori britek életét A Cambridge-i Egyetem kutatói azt találták, a Kelet-Közép-Anglia kétéltű paraziták Kelet-Anglia közigazgatási területeken elterülő The Fens nevű édesvizű mocsárvidék lakóit számos különféle bélféreg fertőzte meg, amelyek nagy valószínűséggel az állóvizekből gyűjtött állatok — halak, békák és puhatestűek — nyersen történt elfogyasztásával kerültek szervezetükbe, számolt be róla a Daily Mail.

A mai Must Farm nevű tanyánál, Peterborough város közelében a bronzkorban létezett egy cölöpökre emelt faházakból álló település. A település szigeteit fahidak kötötték össze, míg a vízen való közlekedés fatörzsekből vájt kenukon történt.

kétéltű paraziták

A víz alatti iszaprétegekben azonban az évezredeken át számos tárgyi emlék megőrződött, köztük ruha, élelmiszer és ékszerek is. Piers Mitchell, a Cambridge-i Egyetem régésze és kollégái immár megkövült ürülékmintákat — úgynevezett koprolitokat — is a tárgyi emlékek közé sorolhatnak. A kutatók kétéltű paraziták legmodernebb mikroszkópok segítségével fedezték fel az ősi paraziták petéit a mintákban és a környező üledékben.

  • Buzogányfejű férgek – Wikipédia
  • Támogass te is!
  • Belső emberi paraziták
  • A kétéltűek egyetlen élete | Sulinet Hírmagazin
  • Bélférgek keserítették meg a bronzkori britek életét » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek

A nem éppen gusztusos felfedezés azonban rendkívül fontos — magyarázták a kutatók —, mivel jelenleg rendkívül keveset lehet tudni a bronzkori Britanniában jelen lévő emésztőrendszeri fertőzésekről. Az e témában készült egyetlen korábbi kutatás, amely egy Somersetben feltárt földművelő falura összpontosított, fonalférgek és ostorférgek nyomait fedezte fel — mindkettő az élelmiszer emberi fekáliával való szennyeződésének útján terjed.

Idegenhonos kétéltű- és hüllőfajok

Az ősi mocsárvidékről származó koprolitok azonban más élősködőkről mesélnek. Széles galandféreg-pete a Must Farmról kép forrása: Ledger et al.

kétéltű paraziták

Mitchell kifejtette, hogy mivel az itt élők mind az kétéltű paraziták, mind az emberi ürüléktől a vízben szabadultak meg, valószínűleg kétéltű paraziták magukat attól, hogy az ürülék közvetlenül érintkezzen az ételükkel. Ez védhette meg őket például a Somersetben, valamint Európa-szerte más bronzkori településeken széles körben kimutatható fonalféreg-fertőzéstől.

A környező láp nádasaiban azonban meglehetősen keveset mozog a víz, így itt, a falut körülvevő csatornákban összegyűlhetett kétéltű paraziták ürülék.

kétéltű paraziták

Egy angolnacsapda maradványai széles szalaggal megfertőződhet Must Farmról kép forrása: Wikimedia Commons Elmondása szerint a széles galandféreg akár tízméteresre is megnőhet, az emberi belekben feltekeredve — a súlyos fertőzés akár vérszegénységhez is vezethet.

Az óriás veseféreg körülbelül egy méter hosszúra képes nőni, és növekedésével lassan pusztítja a gazdatest veséjét, végül előidézve annak leállását. A valódi mételyek törzsének Echinostoma nemébe tartozó élősködők ezeknél sokkal kisebbek, mindössze egy centiméter maximális testhosszal, jelenlétük azonban a bélhám gyulladásához vezethet.

kétéltű paraziták

A vizsgálatok azt mutatták, hogy míg nagy részük emberi eredetű volt, egy részük kutyáktól származott. Állványon dolgozó régészek az 1-es számú építmény felett kép forrása: D. Ezek azonban vélhetően semmilyen kárt nem tudtak tenni az emberekben.

A kutatók összevetették eredményeiket mind a bronzkorból, mind a neolit korból késő kőkor származó lelőhelyek parazitológiai elemzéseivel. Megállapították, hogy a Must Farmnál feltárt falu alátámasztja azt a mintát, mely szerint a kétéltű paraziták a bronzkorra csökkent az emberekben előforduló élősködőfajok száma.