Helminthosporium turcicum kukorica, A Diabrotica térhódításának klimatikus tényezői


helminthosporium turcicum kukorica

A kukorica eredete[ szerkesztés ] Zea diploperennis, vagyis évelő teozinte, a kukorica-ős státusz legvalószínűbb jelöltje Ez a háziasított növény önmagában szaporodásra képtelen. Magjai nagyméretűek és túl sok van belőlük, ezért a lehulló magvakból kikelő csírák egymást fojtják meg.

Navigációs menü

A termesztett kukorica minden ma létező fajtáját emberi tevékenység nemesítés hozta létre. A kukorica ősének tekintetében két alapvető elmélet létezik. Az egyik szerint a Mexikóban és Közép-Amerikában honos egynyári teozinte Zea mexicana [m 1] nevű pázsitfűféle az őse. Mangelsdorf ettől teljesen eltérő elméletet vetett fel, miszerint minden mai kukorica a pelyvás kukorica azóta kihalt vadon termő fajtájából jött létre.

A szántóföldi növények betegségei

Ezen elmélet szerint az egynyári teozinte is a pelyvás kukorica és a tripsacum nevű pázsitfű hibridizációjával alakult ki. Mangelsdorf ben az évelő teozinte második faja Zea diploperennis felfedezésével módosította elméletét.

Eszerint a mai kukoricák helminthosporium turcicum kukorica az egynyári teozinte is a pelyvás kukorica és az évelő teozinte hibridizációjával alakult ki. A mai kukoricák és az egynyári teozinte még mindig könnyen hibridizálhatók. Mindkettő 10 pár homológ helminthosporium turcicum kukorica tartalmaz. A hibridek termékenyek. Az évelő teozinték közül csak a Zea diploperennis diploida többi tetraploid.

Hozzászólások

A tetraploid teozinte és a diploid kukorica hibridje kizárólag triploid lesz, és rendszerint terméketlen. Az eddig talált helminthology könyv kukoricamaradványok a Teohuacán-völgy egyik barlangjából kerültek elő, és körülbelül hatezer évesek.

A szemek pelyvásak és kis méretűek. A nagyszámú re tehető kukoricalelet mellett eddig egyetlenegy teozinte-lelet sem került elő, ezért az egynyári teozinte elmélete nem bizonyítható.

Richard S. Elnevezései és eredetük[ szerkesztés ] A magyar kukorica szó valószínűleg a szerb és horvát kukuruz szóból származik, amelynek további eredete ismeretlen. Valószínűleg magyar közvetítéssel került a muravidéki vend nyelvbe kukurca néven. Ezt a nyelvet a szlovén dialektusai között tartják számon, amelyben azonban a koruza szó ismét horvát hatásra enged következtetni.

Tartalomjegyzék

A növényt egész Közép- és Kelet-Európában hasonlóan nevezik, pl. A korábban elterjedt tengeri elnevezés a Az elnevezés arra utal, hogy a növény a tengeren túlról került hozzánk. A növény másik gyakori régi neve a törökbúza volt, amelyet az erdélyi magyarok ma is használnak. E név onnan ered, hogy miután a spanyol kereskedők elterjesztették a növényt az Oszmán Birodalombanaz onnan jutott el a magyarlakta területekre.

A székely, kalotaszegi, bihari és bánsági nyelvjárásban a kukorica neve málé, csős, csöves, csöves-málé. Más magyar vidékeken inkább csak a kukoricamálé kifejezést használják, ami kukoricalepényt jelent.

helminthosporium turcicum kukorica

Ez eredetileg kölest jelentett, majd ahogy a kukorica átvette a köles helyét az étkezésben, módosult a szó jelentése is. A málé, málé szájú kifejezést a bárgyú emberre is használják, ami a máléval teletömött szájú ember arckifejezéséből veszi az eredetét. A több ezer különböző típusú és fajtájú kukorica között rendkívüli méret- alak- és színbeli változatosság látható.

Változatosságukat jól szemlélteti méretük. Egyes típusai helminthosporium turcicum kukorica egy méteres magasságot is alig érik el, míg Közép-Amerikában 12 m magas növényekről is van tudomásunk.

A kórokozóról

Csíranövény[ szerkesztés ] A kukorica a csíranövénye a szemtermésből való kikelés után két irányba növekszik. A függőlegesen lefelé növő gyököcskéből radicula csíragyökér alakul ki.

helminthosporium turcicum kukorica

Ennek tengelye a csak rövid ideig élő főgyökér, ezzel párhuzamosan elkezdődik a mellékgyökerek kifejlődése a szikközépi szárból, a mesocotylból. A szikközépi szár a szemtermés belsejében ívelten hajlik. Ellentétes irányú a növekedése a rügyecskéből pumula kialakuló csírahajtásnak.

helminthosporium turcicum kukorica

A növekedés folytán a talajfelszín felett a hajtáskezdemény felszakítja a rügyhüvelyt, így tűnnek elő az első lomblevelek, melyek már fotoszintézisre alkalmasak, megfelelő mennyiségű táplálékkal látják el a növényt, így megszűnik a csíraállapot.

Gyökérrendszer[ szerkesztés ] A kukorica gyökérrendszere bojtos mellékgyökérrendszer.

helminthosporium turcicum kukorica

A teljes gyökérrendszer optimális körülmények között több mint 2 méter mélyre helminthosporium turcicum kukorica le, oldalirányban ,5 m növekedésre képes. Gyökereit elsődleges, illetve járulékos gyökerekre osztjuk az alapján, hogy az adott gyökér kaliptrogén eredetű-e vagy sem.

helminthosporium turcicum kukorica

A gyököcskéből kialakuló gyökereket nevezzük elsődleges gyökereknek, a kukorica esetében ez kizárólag a főgyökér, mely a fejlődés korai szakaszában megszűnik működni, így helyét és feladatait a járulékos gyökerek veszik át. A szikközépi szárból eredő gyökerek már korán megkezdik működésüket, tehermentesítve a főgyökeret.

A szár földalatti részén lévő szárcsomókból eredő gyökerek nagy jelentőséggel bírnak a növény tápanyag- és vízfelvételében.

A járulékos gyökerek harmadik csoportját az ún.

  1. Milyen gyógyszer hatékony a pinworms hez
  2. Kukorica (növényfaj) – Wikipédia
  3. A KUKORICA KÁRTEVÕI ÉS BETEGSÉGEI - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál
  4. Galériák A kórokozóról Gyakori, de kis jelentőséggel bíró kórokozó.
  5. Deworming act