A gyermekek férgei megkarcolják a seggét. Навигация по записям


Petró Ház e-mail: muut muut. Sokra amúgy sem viszi, ha így halad. Két piszkafa, a kandalló elé támasztva, vagy terpesztve, majd átvetve egymáson, a szavak hevében, és felpattanva, mihelyt harsan az induló, érces szóval: Kafka Takarodója. Mert mindez már még sincs, sál se a nyakán a gyermekek férgei megkarcolják a seggét, járkálván pinworms milyen tablettákat inni parkban mint a Kastély hívatlan vendége.

Nárcisznak a tenyerében a kert nem egy zege, zuga. Nem mintha valaha már megfordult volna csak egyszer benne, szó sincs róla, sokkal inkább a kert került egykor, a véletlen folytán, a keze ügyébe.

Akár egy kártyalap, vízből merített, s melyet valami pincében nyomtak. Az ég csak a játékban kaphat szerepet rajta.

Nárcisz lába tehát a kezében végre, gyomra émelyeg kicsit az alvatlanságtól, de sebaj, a víz majd azt is rendbe hozza. Nyugton kezdd, mondja, szemét a vizen járatva, mert utál sietni, mint barátja vagy Kafka, elkapkodni, amit úgyis megkap, ha akarja, ha sem.

Ereszkedjen csak, úgy, mintha gondolatban már ott bent a tóban lebegne a súlya. És túl az első csapásokon, karja mintegy vízszintesen lógva, mint egy takarón, a múlt század derekán, odahaza. És felhajtva a takarót, ott lapul ma is még alatta az alvó kutya. A fal tövében árnyék, ellépek mellette. Már semmi sem számít, minden szétterül.

Csendből építkező: egy állat teste. Egy Can Togay autista feljegyzései, I. A középpont: egy virág bibéje. Merre mész? Még egy lépés, és még egy lépés — földdarabok talpamon.

Viszketés a gyermek végbélnyílásában - Tünetek

Át a patakon. Álmos vagyok.

a gyermekek férgei megkarcolják a seggét gyógymód a férgek számára a gyermekek fórumában

Egy lépcsőn megyek lefelé. Megbotlom egy korsóban. Víz ömlik szét belőle. A korsó cserepeit illesztgetem össze. Időtlen időkig. A víz még mindig csillog a kövek között. Még egy lépés. Még egy — megbotlok.

Ásóm gyökérbe ütközik, a fehér sebet nézem a kéreg alatt.

a gyermekek férgei megkarcolják a seggét mennyi enterobiosist végeznek a klinikán

Vonatok zakatolnak bennem. Párhuzamos síneken. A hold mozdulatlan az égen. Kutya vagy farkas? Félek vagy nem félek? Ezt a követ leemelem a terasz párkányáról. Koccan, megkarcolja a csempét.

Hideg vizet iszom. Fekete föld egy virág tövénél. Ujjaim közt morzsolom. Nem ismerem ezt a virágot. A nevét sem tudom. Valamire vágytam. Sok neve volt. Most már neve sincs. A vécén ültem gyerekkoromban és az idő hosszú sugarán erre a mai napra gondoltam. És ennél is tovább. Ma már csak arra tudok gondolni, hogy valamikor gyermekkoromban a vécén ültem és az idő hosszú sugarán erre a mai napra gondoltam.

Az idő visszagörbült, ide belém. Most már írok. Majdnem saját szavaimmal. A mi lakásunk is beomlott.

Viszketés a gyermek végbélnyílásában

Most itt ülünk Posselték lakásában. Felettünk a lakások maradványai. Így most egy hatalmas a gyermekek férgei megkarcolják a seggét az egész.

Frau Posselt lánya megmentené gyermekkorunk lépcsőjét. A nagy fakorlátokat.

Zöld burjánzik a romok oldalában. Konzervdobozok mindenütt. Egy G. Elveszejtem ételeinket, mondja. Pedig csak egy sarokban ülök és szükségemet végzem.

Vállalom a felújítás költségeit, a többiek csodálkoznak bőkezűségemen. Pedig hogy örülök: tiszta lesz, mint az arany, és fényleni fog. Még G. Antik szépség lesz belőle. Reggelre elfelejtem Posselték nevét. Folyton Pollock jut az eszembe. Ablakomból az Aranyszarv-öbölre látok.

Szeptember Félelem, hogy hátulról támad rám az élet.

A fenék karcolódnak: a viszketés okai és kezelése - Készítmények

Aggódom: vajon saját medremben folyok-e? Leomlott a fal: megszűnt a közös álom.

My first theme maked with WordPress Hogy a férgek kikerülnek-e a végbélnyíláson?

Talán ez a legnehezebb. A legeslegnehezebb. Annak idején is az volt, de volt előtte egy lépcsőfok, ami úgy tűnt, mindenkire vonatkozik.

Tömeglét, ez a mai kor. Az új egyenruha: öltöny, nyakkendő.

a gyermekek férgei megkarcolják a seggét férgek kezelése köménymaggal

Európa: elszabadult bikacsorda, a széttiport emberek még álmodnak, amikor jószerencséjük lélegzethez juttatja őket, végre beállhatnak a közös látomásba: öltönyös, nyakkendős látomás, kezükben diplomatatáska.

Még kritizálni is lehetetlenség: a tömegvágy kritikája középszerű lehet csak. Tehát egyfelől bornírtság, másfelől demagógia. A csapda megint megfogant. A pesszimizmus: régi beidegződés. Az optimizmus: új divathullám. Az utóbbi jobban megfelel egy fogyasztói társadalom igényeinek.

a gyermekek férgei megkarcolják a seggét giardia jelentese

Az AIDS kommunikációs betegség. Annyira hasonlít erre a korra, hogy hajlamos vagyok rendszerimmanensnek tartani. Az ezredvég az első AIDS-beteggel kezdődött el. Feljegyzés egy papírlapon: parazitaellenes gyógynövények kapszulákban az első álom — tollal írom —, hol vagyok, alatta zárójelben: presszó.

Nem emlékszem, mikor írhattam, csak pár napja lehetett, de fogalmam sincs, mire is vonatkozhat. Most egy idegen ember feljegyzéseként olvasom. Mire gondolhatott vajon?

Súlyos anális viszketés gyermekeknél, nem férgek miatt

Valami rémlik, az írás ismerős, a szavakat magam is gyakran használom, de az egész, a gondolatmenet vagy történettöredék kihullott az agyamból, most hol van vajon? Annál az idegennél. Tompa érzés nyomta a mellemet, egy kiszakadt, ismeretlen világ, úgy tűnt, sok minden ekörül forog, életem magyarázata itt meglelhető, titok, kommunikálhatatlan, közöm van hozzá, de mégsincs. Akadály és elkötelezettség. Ismeretlen, nem létező, de mégis jelenlevő. Semmi sem derült ki, mert a lehető leggyszerűbb történt csak meg: nagynéném, unokatestvéreim, nagymamám van.

És van egy város. Még egy a földön. Ezt tudhattam volna előre is. A lehető legegyszerűbb történet ért véget. Cipzárját ő maga húzta le, most itt áll előttem, anorákját némán széttárva: Férgekhez való készítmények emberben akkor tessék! A műszálas pulóver alatt érzem lágy mellét. Este van. Hűvös szél fúj. Az iskola kapujából fény szűrődik.

Egyesek most jönnek csak ki, iskolatáskákat lóbálva indulnak el a Lenin körút irányába.

a gyermekek férgei megkarcolják a seggét széles körféreg

A sarkon, a Táncsics könyvesbolt mögül csikorogva bukkan elő a hatos villamos. Sötétben állunk, a telefonfülke mögött.